Megismertem egy lanyt, akinek a pasija ket eve ongyilkos lett. A ferfiak sikeresebbek. Gyakran nem orulok annak, hogy nekem ez sem sikerult, de neha igen. Es legtobbszor csak siman kizarom ezt a fejembol. Azt viszont nem ertem, hogy tudja valaki tultenni magat egy ilyesmin es mondjuk nekialljon ruhakat tervezni ugy, hogy ket even belul mar a London Fashion Weeken is megjelenjenek a ruhai. Ezt nem ertem. Ez nekem nem megy. Betegszabin voltam 2016 masodik feleben, kb 4 honapot. Korhazban ezuttal nem, csak itthon a kutyammal, es az jo volt, aludtam, olvastam, setaltam, filmet neztem, jartam sportokra, kifestosoztem es tanultam uj dolgokat. Kozben meg folyton azon gondolkoztam, hogy oke, ez a munka engem kikeszit [mert most kivetelesen minden mas rendben van, csak ezen a teren vannak bajok], de mi mast tudnek en csinalni vagy mi mast szeretnek en csinalni. Mindig oda lyukadok ki, hogy semmit. Csak ulni/fekudni es nem csinalni semmit, ezt szeretnem. Mint ma. Zsufolt hetvegem volt, pentek este szulnapi buli, szombat delelott gyors korhazlatogatas a szulinapossal, mert orakig hanyt es mar nem volt egyeb otletunk, este pedig ujabb buli ujabb idegenekkel. Farasztanak az emberek, foleg ha idegenek. Faradt vagyok, nincs energiam es folyton a betegszabirol almodozom.
Egy adott ponton mindenki belebolondul valamibe. Tulajdonkeppen az eletbe, de ez mindig egy konkret furcsasagban nyilvanul meg. Nalam ugy esett, hogy egyszercsak lett 100 koromlakkom. Az elejen csak 3 volt, mesteri alatt, amikor ez az orulet elkezdodott. Aztan meg vettem-kaptam egyet-egyet. Mire eszbekaptam mar meghaladta a 30-at. Most a hetvegen elkezdtem szamolni, vagyis kifestettem egy koromlakk palettat, amire 60 szin fer. Legalabb 24 szinvalto, 5 nude, 6 atlatszo, 3 koromapolo es nehany nagyon vekony ecsetu lakk maradt ki, azokat mar nem is adom ossze. A latszat csal, az atlatszonak tunok sem atlatszok. Nincs ertelme atlatszo lakkot palettara festeni, ennyire azert en sem vagyok belebolondulva. Egyelore.
Mindigis utaltam a telet. Minden egyes pillanatat. Tulajdonkeppen azt nem szeretem, hogy hideg van, es annyi mindent magamra kell vennem, hogy nehezkes a mozgasom es ugy erzem, lenyom az a sok ruha, ami rajtam van. Mint amikor megtomom magam egy csomo miccsel vagy kebabbal. Mar nem vagyok a furge magam. Apropo furge, van egy kutyam. Tavaly lett, lassan mar masfel eve egyutt lakunk. Fugenek hivjak. A lodzi menhelyen szerettem bele, mert o volt az egyetlen kiskutya [csak a kicsiket neztem meg, 6-8 heteseket], aki megnyalta az orrom. Pedig mindegyiknek odadugtam az orrom meg az ujjaimat. Fuge azota is ilyen nyalos, szoktam is nyalokanak szolitani. Persze csak amikor nem hallja senki. Folyton beszelgetek vele, azaz beszelek hozza. Sokat segitett masfel ev alatt, sokszor voltam padlon, o meg nyalta le a konnyeimet, vagy csak hozzam bujt, en meg mondtam neki. Fuge Bukarestben is volt, Brassoban, Udvarhelyen es Sofalvan. Bukarestet nagyon szerette, sok ott a perec es kebab darab az utcan, bezzeg itthon Varsoban olyant nem talal, itt tul nagy a tisztasag. Max szaraz kenyerdarab akad, amit a madaraknak szort szet valamelyik oregasszony. Ilyenkor telen pedig semmi nincs. A madarak perceken belul mindent felszednek, mi meg csak naponta haromszor megyunk ki, akkor is csak 5 percre, epp elvegzi Fuge a dolgat, es mar emeli is fel valamelyik labat. Ezzel jelzi, hogy fel kell ot venni, mert valami nincs rendben. A het elejen, amikor elkezdte ezt csinalni, eloszor megijedtem, hogy faj a laba, talan a decemberi balesete miatt, de miutan hazahoztam, mar nem volt semmi baja. Most mar nem cipelem haza, hagyom hogy santitson. Na de ez azt mutatja, ot sem zavarna, ha teltelen helyen laknank.
Az ev utolso napja es nyugodt vagyok. Sotet van kint, a karacsonyi fenyeimet bekapcsoltam, a tavolbol petardahang szol, a kutyam a labamnal bobiskol. Reg volt olyan, hogy lelkesen neztem szembe az uj evvel. 2017 jo lesz. A legutolso jo evem 2009 volt. Azota alig elek, a rossz es a nagyon rossz kozott. Nemreg kezdtem kilabadozni es most mar bizalommal megyek bele az uj evbe. Uj ev, uj elet. Ez most igy lesz. Persze, nem vonalszeruen huzodik meg a hatar a rossz es a jo kozott, mar egy ideje dolgozom ezen es meg messze nincs vege a rossznak, de latom, hogy tartosan felfele tart a gorbe. Kialakitottam olyan szokasokat es korulmenyeket magamnak, amik segiteni fognak, hogy jo iranyba haladjak. Lett egy csaladom, haromtagu, hamarosan 4, sot remelhetoleg 5 tagu lesz. Van egy laza terv, par opcio, ami kozul valaszthatunk, es par biztos pont, amire tamaszkodni tudok. Ez hianyzott eddig, es haragszom is rendesen mindenkire, aki segithetett volna, de nem tette. Majd elmulik, de meg nem. Ujabban sokszor merges vagyok, mintha a szomorusagot felvaltotta volna a harag. A terapeutam szerint ez jo, hagyjam csak. En nem elvezem,nagyon faraszto, de legalabb produktivabb vagyok, mint ha passziv, szomoru es kiszolgaltatott lennek. Remelem azert hamar elmulik, es elvezhetem az uj evet. Reg nagyon reg megbeszeltem egyik kedves baratommal, hogy ha 2017-ig nem hazasodunk ossze senkivel, akkor elvesz felesegul. 2 honapja vagyok ferjnel, nem o lett a szerencses, de par napja, amikor felhivott, gondoltam eszebe juttatom az egyezsegunket (gondolom mar reg megfeledkezett rola). Vegul megsem tettem meg valamiert.
add a csillagot az egrol, adj hat napot a hetbol,
add a kezed, a hajad, es mindent, ami marad, egy mat, nehany holnapot, ket felhot, malnahabot, egy csupor tejet vagy akar egy tehenet, csonakot es tavakat, meg fagyit, hogyha akad, adj dombot es kortefat, függoagyat, kertet, hintat, egy volgyet, sok zoldet, de mas szín is johet, adj idot es szavakat, bort, vagyis magadat, a nyari esot, jo meleget, mezítlab ciganykereket, biciklizest, teat, konyvet, szivarvanyt is, ha lehet, add az orokret s az együttet, hogy ne legyen a nelküled mondd a biztosat, a szepet, hogy nem vetsz ennek veget s ha minden rossz megallt, a add a sohatobbet nem fajt -> par evvel ezelott irtam. most ugy erzem, mar ez sem segitene. |
|