úgy tudok ilyenkor haragudni mindenkire, aki nincs itt [vagy legalább azokra, akiket szeretnék, ha itt lenne, és nincs]
ülök itt egyedül éjjel 3 után, kisírt szemekkel és stan getzre táncolok, mert egyebet nem tehetek, hogy múljon, és ettől sem múlik. rángat a fájdalom, a lelki. és a szemem csíp, a kezem fáj, mindkettő. hát élet ez?
ülök itt egyedül éjjel 3 után, kisírt szemekkel és stan getzre táncolok, mert egyebet nem tehetek, hogy múljon, és ettől sem múlik. rángat a fájdalom, a lelki. és a szemem csíp, a kezem fáj, mindkettő. hát élet ez?