Komolyabban kéne ezt írni. Nem mintha nem gondolnám komolyan azt, amit írok [habár gyakran már azt sem gondolom komolyan, amit gondolok], de rendesebben kellene írni. Hiányzik a blogom, a régi, a legelső, amikor még napi rendszerességgel írtam, néha naponta többször is, amikor sokat írtam, amikor éjjel háromra érve haza képes voltam még bekapcsolni a gépet, hogy a beborozott fejemben megfogalmazott mondatokat leírjam, mert reggelig elfelejtem őket.. amikor még jobban voltam. De hát nem vagyok jobban [a hűlést/virózist kivéve, mert abból azért gyógyulgatok lassan és biztosan] és nincs amiről írni, mert nem történik semmi, mert nincs erőm/kedvem ahhoz, hogy megengedjem hogy történjen.
|
|